Pedikűrösként gyakran találkozhatunk rendkívül száraz, erősen elszarusodott sarokkal. Ez az állapot sokszor annyira rossz, hogy mély és nagyon csúnya repedések is vannak a bőrön. Mit lehet tenni ez ellen?

Az erős elszarusodás olyan probléma, amely gyakran előfordul a lábakon. A szaknyelv ezt hiperkeratózisként ismeri ( hyper = túlzott, Keratos = szaru ), ami egy nagy kiterjedésű, száraz és gyakran kirepedezett megvastagodása a szarurétegnek. Ennek egy változata a bőrkérgesedés ( Callositas ). A hiperkeratózis létrejöttének leggyakoribb oka a túlzott igénybevétel, az állandó dörzsölés és az érintett bőrfelületre gyakorolt állandó nyomás, valamint mindenekelőtt a nem megfelelő lábbeli viselete. Ritkább esetben vegyi, neurológiai, hormonális vagy hőhatásokkal összefüggő oka is lehet. Ha a bőrt állandóan ingereljük és igénybe vesszük, egyre vastagabb szaruréteg képződik.

Ilyenkor lényegében a test védekező mechanizmusa lép életbe. Minél vastagabb és szárazabb a sarkak elszarusodása, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a bőr mélyen berepedezik. Szaknyelvben ezeket a berepedéseket fisurának nevezik. Az állapot a köznyelvben repedésként ismert, a sarkokon képződik, és a száraz bőrtúlburjánzás következtében be is repedezhet.

A repedések lehetnek felszíniek, de egészen az irháig is terjedhetnek és nedvedzhetnek, vérezhetnek vagy akár be is gyulladhatnak. Az érintettek számára még a gyaloglás is nagyon fájdalmas tud lenni. Amennyiben nincs gyulladás, a szarusodást reszelővel eltávolíthatod és az érintett területet magas karbamid tartalmú kenőccsel ápolhatod. Nyilvánvalóan, ha extrém esetről van szó, mindenképpen el kell küldeni a vendéget bőrgyógyászhoz, aki az elszarusodást szikével, gyaluval vagy csiszolóval távolítja el és folytatja a kezelést.

A lábujjkörmök lakkozása tartósság szempotjából gyakran okoz problémát. A lakk néha egész egyszerűen nem tartós. Mindenekelőtt a nagylábujjról pattogzik le azonnal. Remek megoldás lehet erre a problémára, ha színes zselét viszünk fel körömlakk helyett. Ez egy kiváló alternatíva, mert a zselék ellenállóbbak és tartósabbak, mint a lakk. Emellett számos színben kaphatóak, így minden vendéged megtalálhatja a neki legmegfelelőbbet. Ha azonban mindezek ellenére mégis a körömlakkra szavazol, segíthet a következő trükk: vigyél fel egy vékony réteg Wrap Resin-t a nagylábujj körmére. Hagyd, hogy megszáradjon, majd buffereld a réteget. Ezután jöhet a lakkozás a szokott módon. Majd ahogy eddig is, használj Base Coat-ot vagy Top Coat-ot. Ezen praktikák segítségével a körömlakk tartósabb és szebb lesz.

Napjainkban a körömgomba népbetegségnek számít. Mivel ez a megbetegedés általában nem jár fájdalommal, így a betegek önként bizony ritkán fordulnak orvoshoz. A lábápolók feladata elérni azt, hogy a betegek a lehető legkorábbi stádiumban keressék fel az orvosokat. Ehhez pedig elengedhetetlen a szakmai összefogás az orvosok és a kéz- és lábápolók között.

A körömgomba kialakulásának számos oka lehet. Az egyik leggyakoribb ezek közül a lábizzadás, mely a verejtékmirigyek rendellenes, vagy túlzott működésére vezethető vissza. A mirigyek működését befolyásolhatja a stressz, az ortopédiai elváltozások, a túlsúly, a rossz higiénés viszonyok, műszálas harisnya-, illetve zárt műanyag lábbeli viselése.

A fokozott izzadás következtében felpuhul a hám szarurétege, mely a gombás

fertőzés kiindulópontja lehet, mivel a verejték bomlásnak indul. Ez baktériumok elszaporodásához vezet, ami pedig kellemetlen szagot áraszt. Kezeléséhez először is szüntessük meg a kiváltó okokat: tisztálkodjunk gyakrabban, váltsuk a cipőket, illetve használjunk pórusösszehúzó, fertőtlenítő, szagtalanító szereket.

További okok

Ha megfigyeljük a köröm legtöbbször a lábujjak között kialakuló gombás bőrfertőzés folyamatként fertőződik meg, illetve a köröm sérülése következtében, ugyanakkor megfigyelhető rossz vér- és nyirokkeringésű cukorbetegeknél. A köröm sérülése történhet például úgy, ha rálépnek, vagy lejtőn lefele haladva előre csúszik a láb a cipőben és megnyomja a lábbeli a köröm szabadszélét. Ez okozhatja a köröm felválását a szabadszélénél a körömágyról és akár még a vérömleny is kialakulhat a felválás alatt. A bőt hámrétege különböző mechanikai behatás következtében sérülhet. Hacsak minimális is a sérülés – azaz szabad

szemmel nem látható – a különböző baktériumoknak, spóráknak a fertőzés kiinduló pontja lehet, mivel a hám savköpenye sérül. Ilyen például, amikor belerúgunk egy küszöbbe.

Az egyik leggyakoribb körömgomba fajta a fonalas gomba. A fertőzés a szabadszél felől indul, és a mosolyvonal ( hyponychium ) szabálytalanná, egyenetlenné válik. Fehér fonalszerű csíkok láthatóak a körömlemezen a lunula irányában.

Sarjadzó gomba esetében a fertőzés a mátrix felől indul, s innen terjed a szabadszél irányába. Gyulladásos folyamat is kisérheti, színe lehet fehér, illetve sárga.

Harmadik a sorban a penészgomba, mely a körömlemez felületén bárhol kialakulhat.

A lábápolók gyakran szembesülnek körömelváltozásokkal, ami gombafertőzésre utalhat. De hogy ténylegesen körömgomba-e, az ránézésre nem mindig egyértelmű. Többféle körömelváltozás hasonlít rendkívüli mértékben a körömgombára, ezért gyakran össze is tévesztik őket.

A száraz, foltos és sárgásbarnára elszíneződött körömlemezt látva bizony felmerülhet a körömgomba gyanúja. Fontos tudni azonban, hogy megbetegedések egész sora létezik, ami ránézésre nagyon hasonlít a gomba okozta fertőzéshez. Ilyen példának okáért a pikkelysömör ( Psoriasis ), ami a körmöket is megtámadja és első pillantásra nem könnyű megkülönböztetni a körömgombától.

A körömgomba ezenkívül összetéveszthető még a következőkkel:

• thioglikolsav okozta károsodások ( ez a dauervíz okozta megbetegedés gyakran alakul ki fodrászoknál )
• köröm leválása a körömágyról ( Onycholyse )
• bikaszarv-köröm ( Onychogrypose )
• visszatérő, viszkető kiütés ( Lichen ruber planus )
• Trachyonychia
Csak egy alapos vizsgálatot követően lehetünk abszolút biztosak abban, hogy körömgombával van dolgunk.

Gombagyanúnál az érintett vendéget azonnal küldjük el háziorvosához. Ha a lelet pozitív, ismertessük a szükséges orvosi terápiát.

Azoknak az embereknek, akiknek ép az immunrendszere és egészségesek a körmei, a gombaspóráknak esélye sincs megtelepednie. Körömgomba akkor alakulhat ki, ha a körmök mechanikailag, kémiailag vagy termikusan sérülnek vagy ha az immunrendszer legyengül. Kialakulását elősegíti még többek között:

• véráramlási zavarok
• körömnövekedési zavarok
• sérülések okozta mikrotraumák ( általában sportolás közben lépnek fel )
• diabéteszes láb szindróma

Mindenekelőtt azok a vendégek, akiknek a lába a sportolás miatt terhelve van ( tenisz, tollaslabda, squash, kocogás, stb. ), gyakran szenvednek körömgombától, ami – a sportolás ideje alatt – nehezen gyógyítható.

Ha a körömgomba már kialakult, számolni kell a lábgombával ( Tinea pedis ) is, mivel a gombás fertőzés a körmökről könnyedén átterjedhet a lábakra, illetve fordítva. Ezért rendszerint mindkét területet kezelni kell. A bőrgomba relatíve könnyen és gyorsan kezelhető, a körömgomba ezzel ellentétben jóval nehezebben.

Attól függően, hogy a körmök mely részeit érinti, a körömgomba három formáját különböztetjük meg: fonalas gomba, sarjadzó gomba és penész gomba. Különleges formája még a Candida körömgomba. A gombakezelés terápiás formája igazodik az érintett területhez, valamint a gomba fajtájához.

A címben szereplő kifejezéssel szokás illetni a kisebb horderejű dolgokat, mégis aki a benőtt, gyulladt köröm kezelésével foglalkozik – legyen az akár pedikűrös, akár orvos – jól tudja, hogy ténykedése sokszor nem éppen sikertörténet! Éppen ezért, no meg a páciensek elégedettségének elnyerése érdekében, több szempontot érdemes figyelembe venni a benőtt köröm kezelésekor.

Az egyik legfontosabb segítésg, ha a pedikűrös és az orvos között szoros szakmai együttműködés alakítható ki. Ez segítséget nyújt egyfelől a pedikűrösnek – így tudja kihez küldeni azokat a vendégeit, akiknél a lábápoló kezelési tárháza már nem elegendő. Ilyen a nem javuló, vagy már gennyesen váladékozó, vadhúsképződéssel járó, nagyon fájdalmas körömszél gyulladás. Az eredményes kooperáció az orvos munkájának hosszú távú eredményét is befolyásolja, mivel a körömbenövésére hajlamos vendégeknél a további problémák megelőzésének egyik kulcsa a rendszeres, szakember által végzet körömápolás. Mivel a gyulladások jelentős részét a köröm sarkának növekedéskori elakadása okozza, a pedikűrösöknek be kell tanítani a helyes körömvágást is, hogy az egyszer már napvilágra került sarkat a páciens ne vágja annyira vissza, hogy az ismét bajt okozhasson.

Mikor elengedhetetlen, hogy orvost is bevonjunk a kezelésbe? Nem csak a tartósan gyulladt benőtt köröm esetében, de akkor is, ha olyan problémát észlelünk, amiről a vendégünk eddig nem tudott, vagy bár kellett volna, nem fordulat még szakemberhez, esetleg korábbi panaszai rosszabbodtak: ilyen a nem körömszél benövésből származó gyulladás, a talpi vagy lábszár fekélyek, a járásra hamar görcsösen megfájduló, sápadt, vagy lilán márványos, hideg tapintású bőr. Ha első alkalommal kezeljük a vendéget mindenképpen szükséges tisztázni nincs-e cukorbetegsége, mert ebben az esetben – speciális járatosságot kivéve – nem szabad orvosi javaslat és felügyelet nélkül kezelni a beteget!

Visszakanyarodva a benőtt köröm kérdésköréhez, annak választandó kezelése függ a gyulladás mértékétől és fennállásának időtartalmától. A kis bőrpírral járó, csak nyomási fájdalmat okozó, kezdődő panaszok esetén alkalmazhatunk különböző nem sebészeti módszereket, mint például helyi gyulladás csökkentőket, köröm sarkának kiemelését, illetve javasoljuk ezek kombinálását körömszabályozással, azaz orthonyxiával. Elsősorban a köröm két szélére felragasztható és a körömlemez közepe felett egy dróthurok megcsavarásával megfeszíthető, így a köröm széleit kissé megemelő spange-t javasoljuk e célra. Saját gyakorlatunkban emellett egy olajas gyulladás csökkentő, bőrápoló emulziós tamponáló csíkot is a köröm szabad sarka alá helyezve fokozzuk az inflammációt kiváltó körömszél kiemelését, ezzel csökkenthető tovább a lágyrészekre nehezedő nyomás.

Váladékozó, vadhúsképződéssel járó, tartós panaszt okozó gyulladáskor első lépésben mindenképpen szükségesnek tartjuk a sebészeti kezelést. Ilyenkor a köröm érintett oldalát vágjuk ki érzéstelenítésben, lehetőleg a növekedési zónával együtt. Ezzel az eljárással azonnal enyhülnek a panaszok és 1-2 nap alatt megszűnik a gyulladás. A sebészeti kezelés után, a köröm növekedési ütemétől függően 4-6 hét múlva, néhány hónapra – az új, teljes szélességű körömlemez helyes irányban való növekedésének segítségére ragasztott spange-t helyezünk fel. A kezelés végén, a köröm sarkának szabadka juttatására egy másik típusú spange-t szoktunk alkalmazni.

Nem elég a benőtt körmöt kezelni Mivel a benőtt köröm kialakulásához gyakran a lábboltoztatok lesüllyedése miatt összetorlódó, és így egymást nyomó ujjak is hozzájárulnak, a hosszú távú megelőzésnek ki kell terjednie a láb boltíveinek – lehetőleg – számítógépes podoszkópos vizsgálatára és annak alapján egyedi talpbetétet szükséges készíttetni, amit a vendégnek rendszeresen hordania kell. Jelentősebb bütyök képződés és/vagy kalapácsujj deformitás esetén, ezen túlmenően, egyedi gyártású szilikon ujjtávolítóra van szükség, amit a vendég legalább éjszakánként, de optimális esetben egész nap visel. Gyakorta okoz körömsánc gyulladást a megvastagodott csőköröm is. Ebben az esetben az első sebészeti ellátást követően tartós körömszabályozásra van szükség, 4-6 hetente, a spange cseréjekor, gépi csiszolással kombinálva. A csiszolással elvékonyított körömlemez alakját tudjuk csak eredményesen befolyásolni.

Bármilyen egyszerű problémának is tűnik, a körömszél gyulladás kezelése kitartást igényel mind a páciens, mind a kezelő részéről. Ugyanakkor a terápiának ki kell terjednie a betegség kialakulásában részt vevő minél több tényezőre. Az eredményes kezelés egyik kulcsa a pedikűrös és az orvos eredményes együttműködése!